2017. január 31., kedd

Egy levél bloggereknek és olvasóiknak

Kedves Bloggerek, kedves Olvasók!

Biztos érdekesen néztek most, vajon miért címeztem nektek nyílt levelet. Erre a válasz nagyon egyszerű, de annál nehezebb. De mielőtt ezt megfogalmaznám, hadd meséljek nektek egy kicsit:

Fiatal korom óta olvasok. Nem azért, mert muszáj volt, hanem mert rengeteg élethelyzettel nem tudtam mit kezdeni, és a könyvekbe menekültem. Oda, ahol a gonosz elnyeri a büntetését, ahol a szegény kislány boldog lesz. Rengeteg problémámat segítettek a különböző könyvek megoldani és rengeteg szituáción segített át egy-egy kötet. 
De ahogy telt múlt az idő, s faltam az oldalakat, egyre jobban kezdtek összemosódni. Egy két év elteltével már nem emlékeztem, hogy az adott esemény éppen melyik történetemben volt. Ezért úgy döntöttem, rövid szösszeneteket írok az elolvasott könyvekről, hogy később kézbe véve őket, ugyanazt átérezhessem, mint akkor. Nekem ez volt a saját személyes naplóm. Valahol még, a padláson biztos meg is van.
Aztán megismerkedtem tavaly áprilisban a moly.hu közösségével. Egy idő után le mertem írni  a gondolataimat, sőt, egyre több figyelőt szedtem magam köré. Érkeztek levelek, melyekben a véleményemet kérték ki egy-egy könyvről. Ajánlanám-e. Mi volt róla a benyomásom. S ezek a levelek fantasztikus érzéssel töltöttek el.
A véleményeimet egyre jobban, lényegre törőbben fogalmaztam meg, és jól esett. De sokszor még maradt bennem pár gondolatfoszlány. Ezeket megtartottam magamnak, mert úgy voltam vele, hogy a molyos keretek közé nem fér el egy egy oldalas értékelés. S ez volt az utolsó löket, melyet a blogom elindításához szükségesnek éreztem. Hiszen itt olyan terjedelemben és minőségben fejthetem ki a mondanivalómat, ahogy csak szeretném. Egyfajta önmegvalósítás.

Azóta is hihetetlen örömömet lelem benne, de ugyanakkor felmerült egy olyan problémakör, ami eszembe sem jutott az elején. Ez pedig az, hogy azzal egyidőben, illetve utána, hogy én is elkezdtem blogolni, rengeteg másik is nyílt. Én örültem neki, hiszen úgy voltam vele, hogy legalább mások is átérezhetik ezt a csodálatos érzést, amit én is érzek, mikor egy újabb bejegyzést készítek. Igen, biztos vagyok benne, hogy sokan ezért kezdtek neki, ugyanezt keresték, mint én. 
De ott van a másik oldal is. Akik a recenziós példányokért csinálják. Ez engem mélységesen elszomorít. Mert ennek az egésznek nem az ingyen könyvről kellene szólnia. Annak egyfajta elismerésnek kellene lennie. Nem azt mondom, hogy az egészet megvetem. Egy két kiadót felkeresve, a közös együttműködésre még jó dolognak tartok. Hiszen mindenkinek előnyére válik. De....

S most kedves új bloggerek nézzetek egy kicsit a polcotokra és nézzetek kicsit magatokba is. Hasonlítsátok össze a könyvtáratokban a recenziós és a saját példányok mennyiségét. Akinél az előbbiből van több, vagy megközelítőleg azonos mennyiségű, azok kicsit gondolkozzanak el. Gondolják végig, hogy a könyvipart támogatni vagy kihasználni szeretnétek.
Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára. Mert megértem azokat is, akiknek nincs lehetőségük könyveket vásárolni. Sokáig nekem sem volt. Illetve könyvtárból kivett, másoktól kölcsönkért könyveket is lehet olvasni. Az is teljesen rendben van. Én itt most azokra gondolok, akiknek másból sem áll a napjuk, mint kiadótól kiadóra lépni, kiküldeni neki egy üzenetet, amiben recenziós példányt kérnek... azért az nem szép dolog. 
Illetve ott van a másik oldal is, amikor a kiadó keres meg minket, és ajánlja fel. Na, ennek így kéne zajlania. Ők igazán büszkék lehetnek a blogjukra és magukra is! 
Illetve fontos lenne azt is mindenkinek megértenie, hogy a recenziós példány nem arra szolgál, hogy egekig dicsérjük az adott könyvet, akár magunkat meghazudtolva is. Nem. A bloggernek elsőként önmagához és az olvasóihoz kell hűnek lennie. Ha valami nem tetszik, azt indokolva ki kell fejteni, miért. Hogy segíthessünk másoknak is a választásban. Lássák, az adott könyv nekik való-e.

S most kedves olvasók, hozzátok szólnék egy kicsit:
Először is szeretném megköszönni nektek, hogy látogatjátok az oldalainkat. Mert igaz, hogy elsősorban a blogger önmagáért dolgozik, de hihetetlenül fenomenális érzés látni egy kommentet egy bejegyzés alatt, vagy egy levelet kapni Tőletek, melyben támogattok minket. Olyan érzés, mintha minden nap karácsony lenne. Erőt ad a folytatáshoz. 
S itt most elértem a levelem eredeti mondandójához: tudom, hogy a sok új blog elrémiszt benneteket. Hogy nem tudjátok mostmár, kinek a szavára érdemes adni. Hiszen vannak, akik csak azért mondanak jót egy könyvre, mert ingyen jutottak hozzá. De kérlek Titeket, adjatok mindenkinek egy esélyt. Az újaknak is. Hiszen megérdemeljük. Úgy is hamar rájöttök, kik azok, akiknek fontos a saját oldaluk. Kiknek a szavára érdemes adni.

Természetesen magam sem húzom ki a mondanivalóm alól, hisz én is volt, hogy írtam kiadónak. De csak egynek. S emellett a többi engem keresett meg. Sőt, volt ,hogy maga az író keresett meg, megköszönni az értékelést. Vagy átküldeni a következő könyvének a kéziratát véleményezésre. Ezek fenomenális dolgok. De higyjétek el nekem: Én nem adom el magam pár ingyen könyvért. Ha valami nem tetszik, azt ugyanúgy, mint eddig, el fogom nektek mondani. Senkit nem buzdítok olyan könyvek olvasására, vagy vásárlására, amiről tudom, hogy nem fog neki tetszeni.

Köszönöm, hogy meghallgattatok! További csodaszép napot kívánok mindenkinek! Kellemes olvasást, írás és erőt a többi teendőitekhez!

Üdvözlettel:
Bettina
@Niitaa

ui.: két kiegészítést még hozzá kell tennem, mert rengetegen félreértettek.
Az első:ez a levél nem szól konkrétan senkinek.
S a második: alapvetően nem vagyok a recenziós példányok és kérések ellen. Azokkal nem értek egyet, akik azért indították el a blogjukat, hogy ezeket megkaphassák. Semmi más okból. Amikor azt látom, hogy 3 napos a blogja, de már 2 kiadótól kapott. Az én mércémnél azért le kell rakni valamit arra a bizonyos asztalra. A recenzió nem velejáró, hanem kiváltság.

Moly Name Tag - 5. forduló


Kedves Olvasóim!

S ezennel elérkezett az ötödik forduló. A szabályok ugyanazok. Rengetegen jelentkeztetek egy hét alatt és ez hatalmas örömmel tölt el. Ezért kiírta mindenkit egy cetlire, s úgy húztam, kik legyenek a szerencsések. Tehát most is három molyt kérdeztem meg a molyolási és olvasási szokásairól. Szerintem nagyon klassz válaszok születtek, szóval nem is húzom tovább.
Szeretnél te is részt venni a játékon? Nincs más dolgod, mint jelentkezni erre az eseményre: Moly Name Tag- Kit rejt a nicknév? (katt rá)

A negyedik kör résztvevői: 
@Biry, éppen, de már 29 éves moly, aki informatikus könyvtáros végzettséggel rendelkezik.
@GytAnett, aki 25 éves gyermek gyógytornász. Nem semmi!
@Eszandics, aki 25 éves, és jelenleg eladóként dolgozik.

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában

"A szüleim egymás kezét fogták. Eltűnődtem, vajon milyen lehet valakinek a kezét fogni. Gondolom, néha a világmindenség összes titkát meglelheted valaki másnak a kezében."

Ennek a könyvnek molyon 94%-os az értékelése. Több figyeltem is szereti, gondoltam így belevágok. 
Hát, azt hiszem ezzel az értékeléssel nem leszek túl népszerű, de őszinte embernek tartom magam, ezért nem fogok hazudni: nem szerettem. Vagyis ez sem igaz, mert nem bántam meg, hogy elolvastam, de ezt a könyvet nem nekem írták, ebben biztos vagyok. Alapvetően nincs vele semmi gond. De nem mozgatott meg, egy kicsit sem.

2017. január 27., péntek

Kelly Oram: Cinder ​és Ella

"A tündérmesékkel az a gond, hogy rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek. Értem én, hogy mi az oka. Senki sem kedveli az elkényeztetett hősnőket. Az igazi hősöknek próbákat kell kiállniuk – a tapasztalat erősebb egyéniséggé formálja őket, ettől válnak sebezhetővé és szerethetővé."

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy csodaszép lány valahol egy csendes átlagos városban, szerető édesanyjával. Nem voltak gazdagok. De nagyon szerették egymást. Teltek a napok, hónapok, évek. A lány boldogan olvasta a könyveit, írt a blogjába és beszélgetett a legjobb barátjával. Aztán az egyik születésnapján minden megváltozott. A gyönyörű tündérmese átfordult egy ijesztő világba, ahol minden új és idegen volt a lány számára. De nem adta fel, küzdött és elnyerte méltó jutalmát...

Azta... Hát azzal kezdeném, hogy újfent megköszönném @Biry, Évi barátnőmnek, hogy karácsonyra meglepett ezzel a könyvvel. Többen mondták, hogy olvassam el, de annyira röhejesnek tartottam a borítót, a hatalmas LOL feliratot, hogy hát kimondom őszintén: nem akaródzott. Magamtól nem hiszem, hogy megvettem volna. Most pedig, hogy elolvastam... majdnem azonnal újra is kezdtem! Annyira nagyon kedvenccé lépett elő! Szóval köszönöm Évi, nagyon szépen köszönöm! 

2017. január 24., kedd

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

 'Száz út vár ránk, indulunk és érkezünk, nincs visszaút, ha tévedünk…' 
(…) 
Az én rózsaszín lufim egyszer csak külön vált a többitől, és önálló útra kelt. 
'Hol lesz a végállomás, ahonnan nincs több utazás…'

Letettem a könyvet és nem jönnek a számra a szavak. Mindent megkaptam. Főleg azokat a dolgokat és érzéseket, amikre nem számítottam. Ez nem egy átlagos könyv. Mindennapi szereplőket vonultat fel a szomszédból, általános élethelyzetekkel, jól ábrázolva a világot, hiteles marad. De a megszokott jelenetek együtt egy olyan halmazt alkotnak, ami minden, de nem átlagos. 
Mennyire egyszerű lenne azt mondani, hogy ez a könyv csak két fiatalról szól, akiket elvakítanak a hormonvezérelt cselekedetek. De ez nem így van. Ennél ez sokkal több. Egy olyan történetet mesél el Hajdú-Antal Zsuzsanna, amely megrengeti az elképzeléseimet, a nézeteimet, s rádöbbent, hogy néha nem látok túl a saját beszűkült világomnál.

2017. január 23., hétfő

Julianne Donaldson: Edenbrooke

"Oly közel vagy hozzám, és mégis oly távol. Mikor gyanútlanul nézel rám, a pokol tüze emészti lelkem, és attól tartok, elvesztem az eszem."

Tavaly ilyenkor, hogyha valaki azt mondta volna, hogy én történelmi romantikus könyveket fogok olvasni, és szeretni is fogom őket... minden bizonnyal kinevettem volna az illetőt. Sosem voltam romantika párti, mindig jobban szerettem a vérben tocsogó történeteket, mint a felfújt rózsaszín szerelmi vallomásokat. A történelmi regényektől a hideg rázott. De valami megváltozott az Outlander elolvasása után. Elkezdtem kitipegni a komfortzónámból, bátortalan lépésekkel botorkáltam ezen kategóriák felé. Most már úgy érzem, hogy az egyik legjobb döntésem volt. Rengeteg élményről, szenvedélyről, nevetésről maradtam volna le, ha visszahúzódva, a magam által felépített korlátok között ücsörgök továbbra is. Az Edenbrooke egy igazán aranyos történelmi romantikus regény, melyet minden menthetetlenül romantikus léleknek el kellene olvasnia. No meg annak is, aki csak szimplán szeretne egy könnyed történettel kikapcsolódni.

Moly Name Tag - 4. forduló


Kedves Olvasóim!

S ezennel elérkezett a negyedik forduló. A szabályok ugyanazok. Rengetegen jelentkeztetek egy hét alatt és ez hatalmas örömmel tölt el. Ezért kiírta mindenkit egy cetlire, s úgy húztam, kik legyenek a szerencsések. Tehát most is három molyt kérdeztem meg a molyolási és olvasási szokásairól. Szerintem nagyon klassz válaszok születtek, szóval nem is húzom tovább.
Szeretnél te is részt venni a játékon? Nincs más dolgod, mint jelentkezni erre az eseményre: Moly Name Tag- Kit rejt a nicknév? (katt rá)

A negyedik kör résztvevői: 
@NagyDorka, 24 éves kétgyermekes anyuka.
@Izzi, 28 éves kisgyermekgondozó és nevelő, élelmiszer-, vegyi áru eladó illetve Személy és vagyonőr, melyben jelenleg tevékenykedik.
@Bettina_Ludányi, 22 éves tanuló a Károli Gáspár Református Egyetemen kereskedelem és marketing szakon, illetve egy éve kommunikáció és médiatudomány szakot végzett. Jelenleg tanácsadóként dolgozik. 

2017. január 20., péntek

Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők

"Hogy lehet ugyanannak a testnek, arcnak szemnek más-más kisugárzása? Hogy válhat egyszeriben idegenből ismerősbe, elviselhetetlenből ígéretesbe, idegesítőből izgatóba?"

Sokat gondolkodtam rajta, a megvételtől számítva, hogy vajon ezt a könyvet, miért adták ki vörös pöttyösként és sötét örvényként is. A két kategória nem éppen van átfedésben egymással, így nem is értem, hogy merülhetett fel az ötlet. Nem tudtak választani a kétféle borítóterv között? Vagy nem tudták besorolni egyértelműen egy kategóriába? Mindenesetre már ez is felkeltette az érdeklődésemet. S utána jött a nagy dilemma: melyiket válasszam? Hát jól feladták a leckét az biztos! Az eredeti változat gyönyörű, nagyon tetszik a fehér és narancssárga színvilága, a kis apró, részletes kidolgozása. Azon is rajta van a kolibri a bal alsó sarokban, amin agyon aranyos. Első pillanatra egy romantikusabb, egyedi történetet várnék el tőle. Aztán kézbe vettem a hard selection-os kötetet és nem tudtam elengedni. Igen, tudom, az informatikus vérem kiütött, de hát annyira imádtam paneleket tervezni és ez visszahozza azt az érzést! Emellett a kolibri központi szerepbe került, szóval egyértelmű volt melyiket választom. No meg már így is épp elég terebélyes a vörös pöttyös polcom, ideje volt a másikat is bővíteni! 
Így az olvasás után szerintem jól döntöttem, mert képtelen vagyok rájönni, miért van a pöttyös kategóriába is sorolva. Szerintem nem oda tartozik.

2017. január 16., hétfő

Calia Read: Szétcsúszva

"A legtöbben úgy gondolják, hogy az igazság egy törékeny kismadár. Azt hiszik ártalmatlan. 
De én tudok valamit, amit ők nem. 
Ha el mernék venni a kezüket a testük elől, észrevennék, hogy a madár eltűnt. Szétszakította a bőrüket, a lelkük legmélyéig hatolt, oda, ahol a legjobban fáj. 
És ezért vagyok én itt, ők pedig nem."

Hát nem is tudom, mit mondjak. 
Csalódtam? Egy kicsit igen. 
Másra számítottam? Totálisan. 
Megtévesztett a fülszöveg? Teljes mértékben.
Nem volt jó? Ó dehogynem volt jó a maga furcsa módján. 
Hát akkor meg? Mit hisztizek? Nem tudom.

Moly Name Tag - 3. forduló


Kedves Olvasóim!

S ezennel elérkezett a harmadik forduló. A szabályok ugyanazok. Rengetegen jelentkeztetek és ez hatalmas örömmel tölt el. Ezért kiírta mindenkit egy cetlire, s úgy húztam, kik legyenek a szerencsések. Tehát most is három molyt kérdeztem meg a molyolási és olvasási szokásairól. Szerintem nagyon klassz válaszok születtek, szóval nem is húzom tovább.
Szeretnél te is részt venni a játékon? Nincs más dolgod, mint jelentkezni erre az eseményre: Moly Name Tag- Kit rejt a nicknév? (katt rá)

A második kör résztvevői: 
@Neelah, aki 25 éves (nem sír!) jelenleg munkakereső, de alaphelyzetben rendszergazda, marketinges, író, zongoraművész, lovasoktató, ékszertervező, állatorvos, vagy kedvtől függően bármi. :)
@Indignation, 27 éves diszpécser, aki bölcsész, japán szakos diplomával és lakberendezési OKJ-vel rendelkezik. :)
@ScarlettBlair, 23 éves tanuló. Jelenleg újságírást, hogy a későbbiekben el tudjon helyezkedni mint divatszereksztő egy női magazinnál! :)

2017. január 15., vasárnap

Szurovecz Kitti: Hópelyhek a válladon

"– Mi a szerelem, Arlene? Az, amikor bukfenceket vet a gyomrod, ha meglátod a másikat? Amikor egész nap a telefonod lesed, hogy bárcsak hívna már? Amikor a legfontosabb, hogy mindig tökéletesnek lásson, hogy ne vegye észre, hogy te is emberi lény vagy? Amikor álarcot hordasz, és egy percre sem veszed le, csak azért, hogy jobban szeressenek?"

Nem is tudom, hol kezdjem. Mikor letettem a könyvet rengeteg kis félgondolat rohangált a fejemben. Próbálom kicsit összébb szedni őket, hogy valami használhatót összehozzak.
Szurovecz Kittitől eddig nyolc könyvet olvastam. Tehát majdnem az összeset. Nagyon szeretem a könyveit. először a Fényemberek sorozatával találkoztam, könyvtárból hoztam ki az első két részt. Csak úgy faltam. Nem tömegfantasyt írt, amivel nagyon megfogott. S ezután sorba vettem kézbe a további köteteit is. Megszerettem a stílusát, így mikor kijött a Hópelyhek a válladon című könyve nagyon boldog voltam.

2017. január 11., szerda

Nyereményjáték eredményhirdetés


Kedves Résztvevők!

Először szeretném megköszönni, hogy ennyien jelentkeztetek a Végtelen Zen színezőért. Nem gondoltam, hogy ennyien összejöttök! A sorsoláson 27-en vettetek részt, ami szerintem szép szám. :) 
Köszönöm a kedves szavakat is!
Szóval a résztvevők nevét kiírtam egy egy kis papírra és jól összekevertem.



Szóval akkor jöjjön is a nyertes neve:

2017. január 9., hétfő

Interjú Cserjési Petrával

Sziasztok!

Hoztam nektek ma egy nagyon izgalmas bejegyzést: Egy interjút a Halott barátnők írójával: Dr. Cserjési Petrával! Nagyon szuper válaszokat kaptam a kérdéseimre! Még egyszer köszönöm az írónőnek ,hogy időt szakított rám! :) 

Nem is húzom tovább, figyeljetek csak:

Cserjési Petra: Halott Barátnők

"Az ember néz filmeket, olvas könyveket, időnként a híradót is meg-meghallgatja, de ahogy más is, azt hiszi, vele ilyesmi aztán nem eshet meg."

Hú, ez aztán nem volt semmi. A tavalyi évben kezdtem nyitni a krimi műfaj irányába. Előtte nem foglalkoztatott annyira a téma, nem éreztem szükségét valahogy. Most mégis, Cserjési Petra: Halott barátnők című könyvével végleg kibővítettem a komfortzónámat ezzel a kategóriával is.  Hihetetlenül izgalmas, letehetetlen. Imádom!

Elsőként szeretném megköszönni a kedves írónőnek és a kiadónak a dedikált recenziós példányt! Nagyon sokat jelent számomra!

Moly Name Tag - 2. forduló


Kedves Olvasóim!

S ezennel elérkezett a második forduló. A szabályok ugyanazok. Rengetegen jelentkeztetek egy hét alatt és ez hatalmas örömmel tölt el. Ezért kiírta mindenkit egy cetlire, s úgy húztam, kik legyenek a szerencsések. Tehát most is három molyt kérdeztem meg a molyolási és olvasási szokásairól. Szerintem nagyon klassz válaszok születtek, szóval nem is húzom tovább.
Szeretnél te is részt venni a játékon? Nincs más dolgod, mint jelentkezni erre az eseményre: Moly Name Tag- Kit rejt a nicknév? (katt rá)

A második kör résztvevői: 
@K_A_Hikari, aki 17 éves tanuló. 
@brygusz, 24 éves pénzügyi és számviteli asszisztensként dolgozó moly.
@Edina_Varga, 40 éves eladó, boltvezető végzettséggel rendelkező moly, aki sérültséggel élő gyerkőcével van otthon.

2017. január 7., szombat

Engedd el!

Hoztam Nektek egy újabb szöszt.Ez a novella a félelemre épült elsősorban, nem valós eseményre.

Engedd el!


Nem bírom visszatartani. Ég a szemem, látásomat eltorzítják a könnycseppek. Útjuk az arcomon át az asztal lapjára vezetnek. Kisebb tócsa gyűlt már össze az állam alatt. Erősnek kell lennem, nem omolhatok össze. Egy gyors mozdulattal megtörlöm a szemem, veszek egy mély levegőt, és elindulok.

2017. január 5., csütörtök

Ka Hancock: Üvegszilánkon táncolni

"– Lucy, minden házasság tánchoz hasonló; időnként bonyolult, máskor csodás, ám az idő túlnyomó részében igencsak eseménytelen. Mickey-vel viszont lesznek idők, amikor üvegszilánkon táncoltok majd. Fájni fog. Két lehetőséged van: vagy elmenekülsz ez elől a fájdalom elől, vagy szorosan összekapaszkodtok, és együtt táncoltok át a következő biztos helyre. "

Sírtam. Zokogtam. Összetörtem. Hiába lett vége a történetnek, hiába tettem le a könyvet. Legalább fél órán keresztül csak ültem és csendben folytak a könnyeim. Némán és megállíthatatlanul. Párom ekkor ért haza. Nem szólt ő sem semmit, csak odaült mellém, a fejem a mellkasára húzta és szorosan ölelve támogatott, míg teljesen meg nem nyugodtam. 

Lucy és Mickey története nem hétköznapi. Ugyanakkor teljesen életszerű. Bárki járhat bármelyikük cipőjében. Nagyon kevesen vannak, akik elfogadnának társul egy bipoláris személyiségzavarral született embert, vagy olyat, akiben nagy eséllyel rákos sejtek fognak burjánzani, mielőtt véghez vinne mindent, amit szeretne.

2017. január 3., kedd

2016 összegzése.

Sziasztok!

Nem egy általános összegzést készítettem el. Mind a magánéleti mind a könyves teljesítéseket hozom nektek most. Külső bíztatásra a könyves top 10-es listámat is megosztom veletek. Tartsatok velem! :)

S akkor kezdjük pár változással, amik tavaly történtek:
  • Április óta csak ketten lakunk párommal egy albérletben, amit mi ketten tartunk fent.
  • Áprilisban elkezdtem aktívan molyolni.
  • Nyáron tudtunk szervezni két közös nyaralást is.
  • Július végén menyasszony lettem.
  • Lecseréltük az akváriumunkat egy kétszer akkorára.
  • Rengeteg könyvet szereztem be. 
  • Rengeteg barátra tettem szert.
  • Elindítottam az első blogomat.

Moly Name Tag – Kit rejt a nicknév?


Kedves Olvasóim!

Mint sokan tudjátok, aktív Moly.hu felhasználó vagyok. Nagyon sok mindent köszönhetek ennek az oldalnak. Rengeteg tapasztalatot szereztem, jobbnál jobb könyveket és ami a legfontosabb: rengeteg barátot. Egy nagyon jó közösségnek tartom, s örökre hálás leszek azért, hogy én is a tagja vagyok. Úgy gondoltam, ideje lenne megismerni a tagokat. S innen indult el, ez a kis interjúsorozat. Minden körben három Mollyal fogunk megismerkedni, akiknek köszönöm, hogy válaszoltak a kérdéseimre. :) Minden héten lesz egy forduló. Ha szeretnél részt venni benne, akkor nincs más dolgod, mint jelentkezni erre az eseményre: Moly Name Tag- Kit rejt a nicknév? (katt rá)

Az első kör résztvevői: 
@nikkytikky, aki 25 éves jogász hallgató. Jelenleg cukrászként dolgozik. 
@Milli88, 28 éves ügyintéző, elsősorban az időadatokkal és a bérszámfejtéssel foglalkozik.
@efenera, 25 éves (nem öreg! :D ) infokönyvtárosként végzett és jelnyelvi tolmácsnak tanul jelenleg.

2017. január 2., hétfő

2017, vagyis Becsenget az Új Év Book Tag


Sziasztok!

Az idei évet egy book Tag-el nyitom meg, melyre drága @NagyDorkám, az Anya olvas blog tulajdonosa hívott meg :)
Még egyszer köszönöm, hogy gondoltál rám! Úgy érzem ,ezt is élvezni fogom, nagyon is.
Szóval lássunk is neki: